Magyarországon nagyobb tűzijátékot először 1476-ban, Mátyás király és Beatrix esküvőjén lehetett látni a német matematikus és csillagász, Regiomontanus jóvoltából, akinek repertoárján világító buzogányok, tűzkerekek, tűzkupolák, tűzgolyók, rakéták, röppentyűk, gyújtónyilak, rohanó tűzlándzsák, görögtüzek szerepeltek. Ezek nagy része a földön felszerelt állványzatokon mutatta meg a hatását, egyedül a rakéták és röppentyűk szálltak az égbe. („Az Rachetákat bocsátgatták felfelé, a' kik is feljebb egy stucz-lövésnyinél, igenesen, nagy zúgással mentenek fel, és odafenn nagy ropogást vittenek végben, és onnanfeljül lángos csillagokat hullattanak le.”)
Hogyan készülnek a tűzijáték csillagok? Nem is gondolnánk mennyire egyszerű: kell hozzá egy marék lenmag, egy kis csillagpor, víz, no meg egy betonkeverő féleség.
Litian alkalmazott először pirotechnikai anyaggal töltött bambuszrudat Wei Zhou minisztert üldöző szellemek elriasztására. Li Tian meglátogatva Liuyang városát, látva az emberek szegénységét, tűzijátékot rendezett. A monda szerint ezt követően az emberek békében és jómódban éltek, és a XI.-XII. században templomot emeltek Li Tian tiszteletére. Azóta Li Tian-t tartják a petárdaipar alapítójának, és minden április 18-án áldozatot mutatnak be a tiszteletére.
1219 mm átmérőjű, 422 kilós japán "Yonshakudama" bomba a világ legnagyobb szóló tűzijátéka, mely 823 méter fölé emelkedik és a magasban felrobbanva több, mint 731 méter átmérőjű gömböt alkot.