Mert a különböző anyagok égésük során különböző színnel festik meg a lángot.

Kicsit részletesebben: Az atomok elektronjai különböző energiaszintű pályákon vannak. Hő vagy fény hatására az elektronok egy magasabb energiaszintű pályára kerülnek, vagyis gerjesztődnek. Az elektronok azonban mindig a lehető legkisebb energiaszintű pályákra törekszenek, ezért a két szint közötti energiakülönbséget kisugározzák. Amely ha a fény látható hullámhosszán van, akkor valamilyen színként érzékeljük. A tűzijátékoknál meggyújtják a robbanóanyagot, ez biztosítja az égéshez és a gerjesztéshez szükséges hőt (kb. 800-1000 °C).A fémsók elégnek, összetevőikre bomlanak [pl.: NaCl -> Na + Cl], a fématomok gerjesztődnek , végül a gerjesztés során kapott energia kisugárzódik fényként és megjelennek a színek az égen.

A leggyakoribb színeket kialakító fémek:

• kárminvörös - lítium [Li]
• bíborvörös - stroncium [Sr]
• sötétvörös - rubidium [Rb]
• téglavörös - kalcium [Ca]
• fakóibolya - kálium [K]
• kék - cézium [Cs], arzén [As], ólom [Pb], antimon [Sb], szelén [Se]
• sárga - nátrium [Na]
• sárgászöld - bárium [Ba]
• zöld - réz [Cu], foszfor [P], tallium [Tl], tellúr [Te], molibdén [Mo]
• vakító fehér - magnézium [Mg]

Hogyan készülnek a tűzijáték csillagok? Nem is gondolnánk mennyire egyszerű: kell hozzá egy marék lenmag, egy kis csillagpor, víz, no meg egy betonkeverő féleség.

A lenmagvakat beleteszik a forgó granulálódobba, megnedvesítik és szép lassan rászórják a csillagport. Miközben a magvak forgás közben elgördülnek egymáson, a csillagpor rájuk ragad és szépen felhíznak apró golyócskákká.

A kész golyókat szárítják és méret szerint osztályozzák. Ezek a golyókcskák lesznek a csillagok, amik ha az égen meggyulladnak, kirajzolják a szép színes virágokat tűzijáték alkalmával. A következő lépésben betöltik őket a tűzijáték bombákba.

Litian alkalmazott először pirotechnikai anyaggal töltött bambuszrudat Wei Zhou minisztert üldöző szellemek elriasztására. Li Tian meglátogatva Liuyang városát, látva az emberek szegénységét, tűzijátékot rendezett. A monda szerint ezt követően az emberek békében és jómódban éltek, és a XI.-XII. században templomot emeltek Li Tian tiszteletére. Azóta Li Tian-t tartják a petárdaipar alapítójának, és minden április 18-án áldozatot mutatnak be a tiszteletére.

(Cultural Museum of Fireworks)

Magyarországon nagyobb tűzijátékot először 1476-ban, Mátyás király és Beatrix esküvőjén lehetett látni a német matematikus és csillagász, Regio­montanus jóvoltából, akinek reperto­árján világító buzogányok, tűzkerekek, tűzkupolák, tűzgolyók, rakéták, röppentyűk, gyújtónyilak, rohanó tűzlándzsák, görög­tüzek szerepeltek. Ezek nagy része a földön felszerelt állványzatokon mutatta meg a hatását, egyedül a rakéták és röppentyűk szálltak az égbe. („Az Rachetákat bocsátgatták felfelé, a' kik is feljebb egy stucz-lövésnyinél, igenesen, nagy zúgással mentenek fel, és odafenn nagy ropogást vittenek végben, és onnanfeljül lángos csillagokat hullattanak le.”)

1219 mm átmérőjű, 422 kilós japán "Yonshakudama" bomba a világ legnagyobb szóló tűzijátéka, mely 823 méter fölé emelkedik és a magasban felrobbanva több, mint 731 méter átmérőjű gömböt alkot.

forrás: gizmotrix.com